Betegségek és paraziták

A fertőző betegségek közül a parazitás - vagyis élősködők okozta - megbetegedésekről meglepően keveset tudunk. A parazitológiai gyakorlat azt mutatja, hogy az ismeretek hiánya miatt a lakosság körében kétféle végletes magatartás alakult ki.

Az egyik csoportba azok tartoznak, akik bizonyítottan fertőzöttek, de mindaddig nem tulajdonítanak jelentőséget betegségüknek, amíg az idültté, gyógyszeres kezeléssel már alig befolyásolhatóvá nem betegségek és paraziták.

Másokban úgynevezett parazitofóbia alakul ki: minden panaszukat valamilyen parazitás fertőzésre vezetik vissza, és környezetükben mindenütt élősködőket vélnek felfedezni. E betegségek és paraziták célja, hogy megkíséreljen hiteles tájékoztatást adni az élősködőkről és az általuk okozott betegségekről, a parazitózisokról.

A feladat nem könnyű, hiszen a szerzőnek olyan, szakmailag hiteles ismeretanyagot kell összefognia, amelyben a szerényebb biológiai ismeretekkel bíró és különböző érdeklődésű olvasók is eligazodnak. A parazitás fertőzéseket többféle csoportosításban szokás tárgyalni: az állatrendszertan sorrendjét követve, az élősködőket terjedésük szerint csoportosítva, illetőleg a paraziták támadásának helye alapján. A parazitával fertőzött ember a fertőzés következményeit általában csak akkor észleli - akkor lesznek panaszai, amikor az élősködő a rá jellemző fejlődési ciklus bizonyos pontjára jutva a szervezet számára megfelelő helyén megtelepszik, és ott károkat okoz.

Ez okból a megtelepedési hely hpv szemolcs kezen csoportosítás látszik a legmegfelelőbbnek. Az egyes parazitózisok tárgyalása során az alábbi sorrendet követjük: az élősködő alakja, külső felépítése, azaz morfológiája, első leírójának neve, az élőlény fejlődési ciklusa, a fertőzés gyakorisága, az általa okozott klinikai tünetek, a vele szemben alkalmazható gyógyszerek és egyéb készítmények, a parazitológiai kórmegállapítás, az élősködő terjedése és végül a fertőzés megelőzésének módjai.

A klinikai tünetek és a gyógyszerkészítmények leírása persze csak tájékoztató jellegű, az erről itt leírtak senkit nem jogosítanak fel az öndiagnózisra. Az egyes parazitás fertőzések gyakorisága földrészenként igen eltérő. Ezt az eltérést az éghajlati viszonyok, a helyi szokások és a lakosság szociális helyzete nagymértékben befolyásolja. Az utóbbi években házárak nemathelminthes tulajdonságai gazdasági; mind turisztikai szempontból "közelebb került" a parazitákkal erősebben fertőzött területekhez.

Bár ijesztően hangzik, szervezetünkben többféle parazita is megtelepedhet. A testünkön élősködő rovarokat, például a bolhát, atkát és poloskát már sokan ismerik, de vannak olyan férgek és amőbák is, amelyek a szervezetünkbe jutna komoly betegségeket idézhetnek elő.

Ennek következtében a magyar állampolgárok parazitás fertőzésének esélye számottevően növekedett. Az egyes célországok betegségek és paraziták helyzetének, valamint a fertőzés megelőzésének ismerete segíthet abban, hogy a magyar állampolgárok akár idehaza, akár külföldi tartózkodásuk idején hatásosan védekezhessenek a parazitás fertőzések ellen.

Az állatok által közvetített parazitás fertőzések tárgyalásában - mint minden zoonózis esetében - kitüntetett szerepet kap az emberi betegségeket közvetítő állatok fertőzöttségének aránya, valamint a parazita állatról emberre való átjutásának módjai.

A városi lakosság egészségét elsősorban a parazitát hordó.

Pontytetű - Argulus foliaceus A pontytetű Argulus könnyen felismerhető az érintett halakon. Parazita, több mint egy centiméter hosszúságú, kerek, lapított testű. A pontytetű mely halastavi kártevőként is ismert, mintegy 70 rákfélékkel, amelyek élősködően élnek. Rendszerint a halak testén megtapadva élnek, nyálkával és lehámló pikkelyekkel táplálkoznak, vagy a bőrt felhasítva a halak vérét szívogatják. Gyulladások és fertőzések előfordulhatnak a harapásból.