Invazív emlőrák, One moment, please

Az emlőrák kezelésében többféle módszert alkalmaznak, és gyakran ezek kombinált alkalmazására kerül sor. Sebészeti eltávolítás Korábban az emlőrák sebészi kezelésének elfogadott módja az emlő teljes eltávolítása, az úgynevezett masztektómia volt.

Az in situ ductalis carcinoma DCIS egy nem invazív emlőrák-típus, amely azonban invazív tumorrá fejlődhet.

A beavatkozás során nem csak az emlőt, hanem vele együtt az alatta lévő mellizomzatot és a hónaljárok nyirokcsomókat tartalmazó zsírszövetét is eltávolították. Napjainkban egyre kevésbé radikálisak a műtéti módszerek, amellyel jelentősen csökkenthető a nők pszichés terhelése: kisebb műtéti beavatkozást jár az úgynevezett kvadrantektómia, amikor az emlőnek csupán a negyedét távolítják el.

A invazív emlőrák megoldás következő formája az úgynevezett lumpektómia, mikor csupán a daganatos csomót távolítják el, bizonyos mennyiségű, környező normális emlőszövettel együtt, megőrizve az emlőt. Ezeket a sebészi megoldásokat sugárkezeléssel egészítik ki, mivel a megmaradó emlőállományból esetlegesen kiújuló betegséget is meg kell előzni.

Bővebben az emlősebeszéti eljárások fejlődéséről és az emlőmegőrzés plasztikai sebészeti lehetőségeiről: Nem egy emlődaganatot kell meggyógyítani, hanem egy nőtPlasztikai sebészeti lehetőségek az emlő helyreállítására Kemo- és sugárterápia Javasolt a invazív emlőrák, ha például áttét, érbetörés volt a nyirokcsomóban a daganat távolabbi területekre kerülhetettha a daganat nagymértékű volt minél nagyobb a tumor, annál nagyobb áttétképzésre az esélyés ha a daganatsejtek receptor-negatívak tehát a hormonkezeléstől nem várható invazív emlőrák.

Nagy tumor, nyirokcsomó-pozitivitás, emlőmegtartó műtét esetén sugárkezelésre van szükség. Sugárkezelés adjuváns terápiaként Az emlőrákosoknál a sugárkezelésre úgynevezett adjuváns terápiaként kerül sor, amelynek elsődleges célja a helyi és a műtétet körülvevő területen történő kiújulás megelőzése.

Lumpektómia esetén minden alkalommal elvégzik az operált emlő és környékének besugárzását, és masztektómia esetén is gyakran alkalmazzák. A kezelés általában 25 alkalommal történik, komoly mellékhatásokkal nem jár. HER2-pozitív emlődaganatok A HER2 felsokszorozódása esetén a gén a normálisnál több példányban van jelen a sejtek örökítőanyagában, ami a HER2-fehérje fokozott mértékű termelődését eredményezi.

A HER2-pozitív emlődaganatok célzott kezelésére a már hazánkban is törzskönyvezett monoklonális antitest HER2-gátlók alkalmazása vezethet eredményre. Emellett klinikai vizsgálatokat végeznek egy olyan gyógyszerrel is, amely — egy másik fajta tirozin-kináz-gátlóhoz hasonlóan — mind a HER2, mind pedig az EGFR fehérjék tirozin-kináz enzimeit képes egyidejűleg gátolni.

EGFR A háromszorosan negatív emlődaganatok olyan tumorok, amelyekben sem az ösztrogén, sem a progeszteron receptorai, sem pedig invazív emlőrák HER2-fehérje nincsen jelen.

Ez a típus emiatt nem kezelhető azokkal a gyógyszerekkel, amelyek a két említett hormonreceptort gátolják hormonkezelésés nem adható HER2-ellenes célzott kezelés sem, hiszen HER2-negatív daganatról van szó. Ilyenkor jelenthetnek reményt az EGFR-gátló készítmények, hiszen a legutóbbi kutatási eredmények alapján az EGFR a háromszorosan negatív mellrákok egy részében is mutáns változatban van jelen.

Ez a génhiba szintén előfordul az emlődaganatok egyes típusaiban, így a hibás enzimtermékre, az ALK-ra anaplasztikus limfóma kináz ható ALK-gáltók ezekben az esetekben is hatékony lehetnek.

A p53 mutáció jelenléte a negatív prognosztikai hatás mellett a daganatok kemoterápiás érzékenységét is befolyásolja: Előrehaladott stádiumú emlőrákokban a p53 mutáció jelenléte fokozott ciklofoszfamid érzékenységre utal — ezekben az esetekben gyakoribb a komplett remisszió.

Invazív emlőrák p53 mutációs státusztól függően rossz lehelet szagú tabletták ösztrogénreceptor ER pozitív és negatív emlőrákok invazív emlőrák érzékenysége is eltérő.