Az ekcéma lelki okai
A tartós stressz és az önértékelési zavar is kiválthat bőrpanaszokat Sárdy Miklós, a Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója hangsúlyozta, a tartós stressz, a szorongás, schistosomiasis oltás levertség, a pánik vagy a depresszió gyengítik az immunrendszert, ezért fogékonyabbá válunk a bőrproblémák kialakulására is.
A páciens többnyire úgy kerül pszichológushoz, pszichiáterhez, hogy a hagyományos bőrgyógyászati kezelések nem bizonyulnak kellően hatékonynak — fűzte hozzá Dr. A stressz nemcsak lelki, hanem fizikai panaszokat is előidézhet, az általa kiváltott tünetek pedig a gyomorpanaszok, szorító mellkas vagy a magas vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek — nyilatkozta Dr.
Sárdy Miklós. Magyarázatként hozzátette: stressz hatására aktiválódik a szervezet hormon- és idegrendszere, amely túlzott mértékű és tartós, krónikus stresszhatás esetén kóros irányba tereli az immunrendszer működését.
A pszichoszomatikus szemléletmód meghonosodása az orvoslásban már hosszú évtizedek óta megtörtént, ám arra, hogy az ekcéma lelki okai pszichés faktorok a különféle bőrön jelentkező kórképek hátterében is állhatnak, csak az elmúlt évben fordítanak komolyabb figyelmet az orvosok — magyarázta a klinikaigazgató. Az egyetemi tanár hangsúlyozta, a legtöbb bőrbetegség, például a csalánkiütés, az ekcéma, a pikkelysömör, de ide sorolható a herpesz is, a tudomány mai állása szerint nem pszichoszomatikus gyökerűek, de stresszes élethelyzeteket követően súlyosbodhatnak a panaszok.
Csecsemőkori ekcéma, gyermek ekcéma A gyermekkori ekcéma kialakulásának háttere A gyermekkori ekcéma, más néven gyermekkori atópiás ekcéma vagy a későbbiekben atópiás dermatitisz az ekcéma egyik fajtája, mely egyre több csecsemőt és kis gyermeket érint. Kezdetben csecsemőkori ekcémáról beszélünk, majd gyermekkori atópiás ekcémáról vagy atópiás dermatitiszról.
Sárdy Miklós a saját praxisában is tapasztalt már olyat, hogy egy teljesen szomatikus eredetű autoimmun bőrbetegség a páciens hosszas, problémás válása után hirtelen minimális aktivitásúvá vált. Hozzátette: gyakran találkozik olyan esetekkel is, az ekcéma lelki okai egy korábban lappangó bőrbetegség csak felnőtt korban, stresszes időszakban lángol föl, a többi között a felnőttkori akne is sokszor összefüggésbe hozható a páciens mentális állapotával, a fokozott szorongás ugyanis elősegíti a kialakulását.
Hoyer Mária elmondta, a betegek többnyire úgy kerülnek pszichológushoz, pszichiáterhez, hogy a hagyományos bőrgyógyászati kezelések nem bizonyulnak kellően hatékonynak, a bőr állapota nem javul vagy stagnál. Ilyenkor egy alaposabb orvosi kikérdezés során felmerülhet a lelki okok jelenléte is.
Please wait while your request is being verified...
Az úgynevezett pszichodermatológia létjogosultságát több kutatás is igazolja. Bizonyos bőrbetegségeknél számottevő javulás mutatkozott, ha a beteg lelki támogatást is kapott a hagyományos biomedicina mellett — hívta fel a figyelmet a főiskolai docens.
Egy az Egyesült Államokban végzett, a lelki tényezők szerepét vizsgáló kutatásban kifejezetten bőrbetegeken tesztelték a tudatos jelenléten alapuló mindfulness pszichoterápiát.
Az eredmények azt mutatták, hogy esetükben sokkal hosszabbra nyúlt a tünetmentes időszak.
Hoyer Mária a módszerválasztás kapcsán elmondta, a terápia hossza, iránya és a kitűzhető cél függ a betegségtől, a páciens pszichés hátterétől.
A testi tünetek csökkentéséhez általában hosszabb, feltáró jellegű folyamat vezet, de előfordulhat, hogy elegendő egy-egy rövid találkozás a lelki nehézségek, és ezzel együtt az életminőség javulásához, a jobb betegségmegéléshez.
Azokban az esetekben pedig, ahol a pszichés sérülékenység egyértelműen feltárható, már pszichoterápiás beavatkozás is indokolt lehet. Sárdy Miklós hozzátette, a pszichodermatológia egyik fő ága kifejezetten a rosszindulatú daganatos betegségek miatt rossz lelki állapotba került páciensek kezelésére koncentrál.
A krónikus vagy daganatos betegségek esetén ugyanis nagyon gyakoriak a társuló pszichés problémák, depresszió, szorongásos zavarok, vagy a klinikai szintet el nem érő visszahúzódás a társas élettől, örömtevékenységektől, félelem a stigmatizációtól, egyfajta belefásulás a betegségbe.